A Fragile csupán ismerkedési est volt a régi tagok és Wakeman között, és a lemezről lemezre való fejlődés itt csúcsosodott ki. Anderson ekkoriban ismerkedett meg Igor Sztravinszkij illetve Jan Sibelius zenéjével, amely még tovább tágította a Yes horizontját. Az énekes ugyan nem volt kimondottan iskolázott, azonban autodidakta módon szélesítette világszemléletét, a hétköznapi életben is bonyolult körmondatokkal fejezte ki önmagát.
Dalszövegei egyre több metafizikai elemet tartalmaztak, komoly fejtörést okozva nem csak zenésztársainak, rajongóiknak, hanem kritikusainak is.
A Close to the Edge fő ihletője Hermann Hesse Siddhartha című novellája volt. Ugyan a dalszövegek csak áttételesen utalnak a regényre, de megadják az album poszthippi filozófiai alaphangját, megjelenítve mind a kereszténység, mind a buddhizmus tanait.
De a rejtélyes dalszövegekre csupán díszítő elemként tekintsünk, fő funkciójuk annyi hogy kiegészítsék a lemez tekervényes hangképeit.
A fokozatosan felerősödő természeti zajok (madárcsicsergés, vízesés) után vulkánkitörés- szerűen tör előre Howe Gibsonja, Bruford bonyolult ritmusképleteivel.A káosz hangjait az ének szelídíti meg. Ezután a progresszív rockra annyira jellemző hangulat- és ütemváltások következnek, A Get up I get down lebegő, ambientes, áhitatos részeit, Wakeman templomi orgonája teszi még fenségesebbé, majd újabb váltás és a virtuóz hammond és moog szólók után, jön a magasztos finálé. A spirituális magasságok elérve, a tudás megszerezve, az út véget ért.
Az And you and I hallgatása közben az embert az időtlenség érzése hatja át.
Egyfajta zenei hullámvasút ez a négy tételes darab. Az első tételt a - Cord of life - kezdetben tétova akusztikus akkordjai és Anderson mesélős éneke uralják, majd hamar elérjük a tetőpontot az Eclipse képében. A mellotron, a moog, a pedal steel gitár együttes hangzuhataga illetve Anderson szférákba emelkedő hangja számomra több évtized után is megunhatatlan. A Preacher the Teacherben visszatér az akusztikus gitár, Wakeman siklóként tekergő szintetizátor hangjai által támogatva. Anderson szövegileg megidézi a téziseit a templom ajtajára szögező Luthert, majd rövid időre visszatér az Eclipse crescendója, hogy aztán jöjjön a záró Apocalypse amelynek optimista sorai visszautalnak a Siddhartára.
A befejező Siberian Khatru, a zenekar rockosabb vénáját mutatja, hard rock riffek, rövidke szitár, csembaló szóló, és Anderson könnyed, energikus éneke jellemzi. A dalszöveget értelmezni felesleges, mert itt a szavak ismét csak díszítőelemként jelennek meg „random üzemmódban”.
A lemez zenei és szövegi bonyolultsága ellenére hatalmas sikert hozott a zenekarnak. Angliában platina, Amerikában aranylemez lett, szupersztár státuszba emelve Andersonékat. A kritikák az egekig magasztalták a lemezt, mérföldkőként aposztrofálva.
Ám hiába a siker, Bill Bruford a dobos a lemezkészítés során bejelentette, hogy átigazol a Robert Fripp vezette King Crimsonba.
Bruford a jazz felől jött, számára túl kötött volt a Yes klasszikus zenéből táplálkozó nyelvezete. Helyét Alan White töltötte be, akit a lemez producere Eddie Offord ajánlott. White ekkorra már komoly nevet szerzett magának a szakmában, hiszen többek között John Lennon és George Harrison korszakos lemezein dobolt. Egyébként sem volt számukra ismeretlen a dobos, mert együtt szerepelt Howe-el és Andersonnal vendégként Johnny Harris All to Bring You Morning című lemezén, fél évvel korábban. Tehetségére jellemző, hogy harminc óra alatt megtanulta a repertoárt, így sor kerülhetett a lemezt bemutató turnéra, amelyet jól dokumentál a a következő év elején megjelent tripla élő lemez és film, Yessongs címmel.
Plastic Ono Band, b-j: Klaus Voorman, Alan White, Yoko Ono, Lennon, Eric Clapton
1. Close to the Edge [Anderson/Howe] (18:50)
i. The Solid Time of Change
ii. Total Mass Retain
iii. I Get Up I Get Down
iv. Seasons of a Man
2. And You and I [mus: Anderson, themes by Bruford/Howe/Squire; lyr: Anderson] (10:09)
i. Cord of Life [Anderson/Bruford/Howe/Squire]
ii. Eclipse [Anderson/Bruford/Howe]
iii. The Preacher The Teacher [Anderson/Bruford/Howe/Squire]
iv. Apocalypse [Anderson/Bruford/Howe/Squire]
3. Siberian Khatru [Anderson, themes by Anderson/Howe/Wakeman] (8:57)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.